Zord idők talaján andalogva...

2012.05.09. 20:15

Fájón nyög a mindenbe gyötört semmi. Újra csak az öklök szorulnak önmagukba a csíkokba rongyolt zsebekben. Leszáll szememre a pára, a sav lassan kikezdi tekintetem. Remegve matatok, kereslek téged. De elvesztél pincemélyen, a nyirok mardossa mohón vágyott tested minden gyöngéd…