Zakatol. Érzem, bár te nem vagy itt velem. Kurta szavak rikkantanak, Attila szól hozzám a sírból. S mondja: „Ó, mily olcsó sírbolt! Mily sekély e kéj, mi a vadkeleti széllel kél.” S még mindig egyedül gyalázom a földtől fosztott magot. Iszapot, hamut markolok, én még veled vagyok. Mondanám, hogy valahol valaki valakivel andalog. Ócska kis füstös dalok. Hamisak, arra valók. Tudod? Nem tudod!
Kezdi
2012.05.09. 20:15Címkék: kezdi
A bejegyzés trackback címe:
https://siczi.blog.hu/api/trackback/id/tr204499051
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.